Vállalkozások

A befektetés-ösztönzés szempontjából kiemelt szerepe van a megye gazdasági szerkezetének. A megyeszékhely – régióközponttá válási törekvéssel –minden tekintetben dominálja a megye gazdaságát, akár a vállalatok számát, akár foglalkoztatási hatását, akár gazdasági teljesítményét vesszük alapul. Ehhez párosul a megye Debrecenen kívüli gazdaságának bipoláris szerkezete, mivel néhány nagyvállalat mellett alig található kis- és középvállalkozás, ellenben túlnyomó többségük mikrovállalkozás. A megyében a külföldi tulajdonú vállalkozások száma növekszik. A két legmeghatározóbb ágazat a megyében a mezőgazdaság és a kereskedelem.

Az ország összes vállalatának majdnem 5 százaléka Hajdú-Bihar megyében található, ennek valamivel több, mint a fele a Debreceni járásban, melynek 98 százaléka Debrecenben. Hajdú-Bihar megye gazdaságáról elmondható, hogy számukat tekintve túlnyomó többségben vannak a mikrovállalkozások (89%), így a vállalkozások több, mint 99 százaléka kisvállalkozás, és csak kevesebb, mint 1 százaléka közép- vagy nagyvállalat. Ezek az arányok az elmúlt néhány évben alig változtak. Ezzel szemben az árbevétel döntő többsége elsősorban a közép- és nagyvállalati szegmensnél realizálódik. Debrecen itt is domináns szerepet tölt be: a megyeszékhelyen az árbevétel is nagyobb, mint a megye összes településén együttvéve. Az eloszlás meglehetősen egyenlőtlen, hiszen az árbevétel 70 százaléka a megye három legnagyobb városában koncentrálódik. Debrecen adja a munkahelyek több mint 50 százalékát (51 760 fő), a második Hajdúszoboszló, ahol a megyeszékhelyének 10 százalékát sem éri el a foglalkoztatottak száma (4 950 fő), a harmadik legjelentősebb Hajdúböszörmény egy hajszálnyival lemaradva (4 580 fővel). Hajdú-Bihar megyében árbevétel szempontjából a legjelentősebb iparág a kereskedelem és gépjárműjavítás, a második a feldolgozóipar, a harmadik pedig mezőgazdaság. Ebben a három iparágban koncentrálódik az összes árbevétel több mint háromnegyede. A mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás és halgazdálkodás a harmadik helyet foglalja el. Foglalkoztatás szempontjából a három húzóágazat nagyon hasonlóan alakul. Az első a feldolgozóipar, a második a kereskedelem és gépjárműjavítás, a harmadik pedig mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás és halgazdálkodás. Ez utóbbi iparágban az egy munkásra jutó árbevétel kisebb, mint az energiaszektorban.

Az ikonra kattintva az adott település jelentős vállalkozásait találja (Önkormányzati adatszolgáltatás alapján).