Egészségügy 2019-08-28T11:11:41+02:00

HB megye lakosságának 2018. évre jellemző egészségi állapota

Demográfia

Hajdú-Bihar megye lakosságát 2000-ben és 2018-ban is a szabálytalan kormegoszlást kifejező korfa jellemezte (1. ábra), mely szerint a gyermekkorú (0-10 évesek), a fiatal középkorú (30-35 évesek), valamint a 80 évesnél idősebb népesség létszáma volt alacsony. A vizsgált időszakban a népesség korösszetételében nőtt az idősek és csökkent a fiatalok aránya. A megye népességének korcsoport szerinti megoszlása alapján a fiatalkorúak (0-14 évesek) és az idősek (65 év felettiek) részaránya megközelítőleg azonos mértékű (15%, illetve 17,7%). A munkaképes korosztály (15-64 évesek) részaránya a legnagyobb (67,3%).

1. ábra: Hajdú-Bihar megye népességének száma nemek és életkor szerint 2000. és 2018. január 1-jén

A népesség nagyságát a születésen és halálozáson kívül a belföldi és nemzetközi vándorlás is befolyásolja. A természetes szaporodás arányát a 2. ábra szemlélteti. Magyarországon 2017-ben a nők esetében 78,99 év, a férfiak esetében 72,4 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. Hajdú-Bihar megyében a férfiak és a nők esetében is hosszabb (nőknél 79,8 év, férfiaknál 72,9 év) a várható átlagos élettartam az országos átlagnál. Magyarországon és Hajdú-Bihar megyében is emelkedő tendencia figyelhető meg a várható élettartamot tekintve.

2. ábra: A természetes szaporodás/fogyás arányszáma Hajdú-Bihar megyében, az Észak-alföldi régióban, Magyarországon (2003-2017 között) és az EU15 országok átlagában (2003-2015 között)

Egészségügyi ellátás

Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségügyi ellátását összesen 721 szolgáltató egység biztosítja. A megye illetékességi területén a háziorvosi ellátásban a betöltetlen praxisok száma 14, amely tartós helyettesítéssel kerül ellátásra. A Berettyóújfalui Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály illetékességi területén 5 db vegyes háziorvosi praxis (Mezősas, Körösszakál, Újiráz, Gáborján és Hencida) betöltetlen. Komádiban betöltésre került 2 felnőtt háziorvosi praxis. A Hajdúszoboszlói Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály illetékességi területén 2 db vegyes háziorvosi praxis (Sáp és Szerep) betöltetlen és 2 db gyermek háziorvosi körzet (Püspökladány) van tartós helyettesítéssel ellátva. A Balmazújvárosi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály területén 3 db gyermek háziorvosi praxis (Nyíradony, Hajdúhadház, Tiszacsege), valamint 1 db felnőtt háziorvosi praxis (Tiszacsege) és 1 db vegyes háziorvosi praxis betöltetlen (Kokad). 2019-ben a 2017. február óta betöltetlen gyermek háziorvosi praxis betöltése Hajdúhadházon folyamatban van. A Debreceni Járási Hivatal és a Hajdúböszörményi Járási Hivatal illetékességi területén betöltetlen praxis nincs.

Hajdú-Bihar megyében 161 közfinanszírozott fogászati alapellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató egység működik, a fogászati ügyeletet a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház biztosítja.

A „Magyar Védőnői Szolgálat, mint nemzetközileg is egyedülálló, tradicionális ellátási rendszer” 2015. április 23. óta a Hungarikumok Gyűjteményének eleme. A megyében 2018. évben a területi védőnői állások száma: 221. Az előző évhez képest eggyel csökkent a státuszok száma (a hajdúböszörményi járásban – a védőnők általi gondozott létszám csökkenése miatt körzetösszevonás történt). A betöltött állások száma 198. Valamennyi betöltetlen státusz ellátása helyettesítéssel biztosított.

Népegészségügyi szempontból kiemelkedő szerepe van a megyében 5 tanácsadóban működő Családvédelmi Szolgálatnak, ahol a terhesség-megszakítással kapcsolatos hatósági feladatot látják el a családvédő védőnők.

Hajdú-Bihar megye 3 fekvőbeteg ellátó intézménye integrált járóbeteg-ellátást is működtet, amelyek által felhasználható járóbeteg óraszám-kapacitás a megye rendelkezésére álló teljes kapacitás meghatározó hányadát teszi ki (a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház 45,6%-ot, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ 30%-ot, a Gróf Tisza István Kórház 5,2%-ot). A 2017-ben végzett ellenőrzések tapasztalatai alapján a járóbeteg ellátás megfelelő tárgyi, személyi és szakmai körülmények között működött a megyében.

Az otthoni szakápolásra akkor van lehetőség, ha a beteg egészségügyi állapota – orvosi végzettséghez nem kötött – kórházi szakápolást igényel, azonban az helyettesíthető otthoni szakápolás körében nyújtható ellátásokkal is. Hajdú-Bihar megyében rendszeres orvosi ellátásra már nem szoruló, de állandó ápolást igénylő betegek ellátása 3 intézményben történhet a fenti fekvőbeteg szakellátó intézményeken kívül: a hajdúnánási Hospit Ápolási Intézetben, a „GONDTALANUL” Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által működtetett Ápolási Osztályon 50-50 ágyon, továbbá a 10 férőhelyes Fordulópont Szenvedélybetegek Rehabilitációs Intézményben, amely az Észak-alföldi régióból önként jelentkező szenvedélybeteg férfiak számára nyújt rehabilitációs ellátást.

A lakosságot érintő környezeti tényezők

A lakosságot érintő környezeti tényezők közül elsőként a vizet, az ivóvizet vizsgálva elmondható, hogy a megye településeinek közműves ivóvízellátása mennyiségi szempontból megfelelő. Hajdú-Bihar megyében 2018. évben 84 közüzemi ivóvízellátó rendszer működött. A szolgáltatott ivóvíz a vízforrás jellegét tekintve elsősorban rétegvíz, ugyanakkor a Keleti Főcsatorna Felszínivíz Tisztítómű a Keleti Főcsatornából – mint felszíni vízfolyásból – ivóvízkivételt tesz lehetővé. Hajdú-Bihar megyében 4 település(rész) ivóvízellátása történik kizárólag felszíni vízzel (Balmazújváros-Nagyhát, Debrecen-Nagymacs, Debrecen-Ondód, Nagyhegyes). Debrecen város és településrészei (Debrecen-Nagymacs és Debrecen-Ondód kivételével) ellátása kevert vízzel – felszíni és rétegvíz – biztosított. A többi település ivóvíz ellátása mélyfúrású kutakból származó rétegvízzel történik. A megfelelő minőségben és mennyiségben rendelkezésre álló ivóvíz nemzeti érték. Az emberi fogyasztásra szánt ivóvíz nem tartalmazhat egészségre veszélyes kémiai, fizikai, mikrobiológiai szennyező anyagokat, ugyanakkor tartalmaznia kell az emberi szervezet számára szükséges összetevőket. Hajdú-Bihar megyében az elmúlt években ivóvízzel kapcsolatba hozható megbetegedés, járvány nem fordult elő.

A szezonálisan működő közfürdőkben a nyitás előtt, a folyamatosan működő közfürdőkben az év során szükséges hatósági vizsgálatok megtörténtek. A medencés közfürdőkben az alapvető személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, a medencék és kiszolgáló helyiségek műszaki-higiénés állapota megfelelő. A medencés közfürdők esetében súlyos közegészségügyi hiányosság nem merült fel. Fürdővíz eredetű megbetegedés, illetve annak gyanúja nem fordult elő.

Hajdú-Bihar megye egyetlen természetes fürdője a Látóképi Tófürdő, amely működési szezonjában szennyezés nem történt.

A Népegészségügyi Főosztály az allergiás megbetegedések miatt kiemelt feladatként kezeli a biológiai eredetű légköri allergének monitorozását. A mérőállomásokon több mint 30 növény és 2 gomba légköri pollen- illetve spóra koncentrációja kerül monitorozásra. Az allergének (parlagfű, pázsitfűfélék, üröm) közül jelentős a parlagfű pollenszórása.

Az életkorhoz kötött kötelező védőoltások tekintetében a fegyelem nem változott, továbbra is 99-100 % közötti. magas átoltottsági arány biztosítja, hogy a védőoltással megelőzhető, jelentősebb gyermekkori fertőző betegségek évek óta nem fordultak elő Hajdú-Bihar megyében. 2017. június 24. napjától nemzetközi oltóhely működik Hajdú-Bihar megyében (Debrecenben). 2018. évben 113 fő igényelte ezt az egészségügyi szolgáltatást.

Szűrővizsgálatok

A betegségek és a betegségmegelőző állapotok korai felismerése a szűrővizsgálatokkal oldható meg. A daganatos betegségek felismerésére, a halálozás csökkentésére legmegfelelőbb eszköz a szervezett, célzott szűrővizsgálat.

Az emlőszűrés rendszere 2002 óta működik az országban. A megyében 2 akkreditált mammográfiás szűrőállomás végzi a célzott lakosság vizsgálatát 2 éves ciklusban, behívásos alapon.

A méhnyakrák szűrés 2003 óta működik folyamatosan az országban. A 25-65 év közötti nők részére a szűrési ciklus 3 év. A szűrés két formában történik, szakorvosi és védőnői szűrés keretében.

A vastagbél szűrés 2009 óta modellprogramként működik. Az 50-70 év közötti lakosságot 2 éves ciklusban tervezik szűrni. A szűrést egy továbbképzés sikeres elvégzését követően háziorvosok végzik.

A lakosság egészségi állapotát számos külső tényező befolyásolja, azonban az egyén életmódjával közvetlenül és meghatározó módon összefügg. Ismert kockázati tényezők a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, vagy a tartós stressz.

Az adott ikonra kattintva az intézmény megnevezését és honlapjának elérhetőségét találja.