Hajdú-Bihar vármegye lakosságának 2023. évre jellemző egészségi állapota
Demográfia
Hajdú-Bihar vármegye lakosságát a szabálytalan kormegoszlást kifejező korfa jellemzi (1. ábra), mely szerint a gyermekkorú (0-10 évesek), a fiatal középkorú (30-35 évesek), valamint a 80 évesnél idősebb népesség létszáma volt alacsony. A népesség korösszetételében nő az idősek és csökken a fiatalok aránya. A vármegye népességének korcsoport szerinti megoszlása alapján a fiatalkorúak (0-14 évesek) és az idősek (65 év felettiek) részaránya megközelítőleg azonos mértékű, a munkaképes korosztály (15-64 évesek) részaránya a legnagyobb.
A vármegye népességének nemek szerinti összetétele évtizedes távlatban is stabil, mert bár az országos kiegyenlítődési trendekhez igazodva alig észrevehetően emelkedik a férfiak részaránya, továbbra is a hölgyek vannak enyhe többségben. A teljes népességen belül 2024. január 1-jén 48,6% volt a férfiak részaránya (2011-ben 47,9%). Ez az országos értékeknél (48,3%) valamivel kiegyenlítettebb megoszlást jelent, de a vármegyére is igaz, hogy 53 éves kor felett az idősebb korosztályok felé haladva egyre inkább a nőtöbblet válik jellemzővé – vagyis az életkor (illetőleg a születéskor várható átlagos élettartam) jelentősen befolyásolja a nemek egymáshoz viszonyított arányát.
1. ábra: Hajdú-Bihar megye népességének száma nemek és életkor szerint 2024. január 1-jén
Az országos trendeknek megfelelően Hajdú-Biharban is érzékelhető a népesség fokozatos elöregedése. A 2010-es évek elején a gyermekkorú (0-14 éves) népesség létszáma az országos átlaggal ellentétben még valamelyest meghaladta az időskorúakét (65 évesek és idősebbek), napjainkban viszont már érzékelhetően magasabb az utóbbiaké. A természetes szaporodás arányát a 2. ábra szemlélteti. A természetes fogyási tendencia a vármegyében is jellemző, azonban az országoshoz képest alacsonyabb értékek figyelhetők meg. A népesség nagyságát a születésen és halálozáson kívül a belföldi és nemzetközi vándorlás is befolyásolja.
2. ábra: A természetes szaporodás/fogyás arányszáma Hajdú-Bihar megyében, az Észak-alföldi régióban, Magyarországon és az EU27 országok átlagában (2001-2015 között)
Egészségügyi ellátás
Hajdú-Bihar vármegye lakosságának egészségügyi alapellátását 2023-ban összesen 1 207 szolgáltatóegység biztosította. A Hajdú-Bihar vármegyében dolgozó orvosok száma az elmúlt évtizedben 609 fővel (22%) nőtt (2023: 3.374 fő), ami a vármegye területén működő egészségügyi intézmények jelentőségét mutatja.
Az alapellátásban dolgozó háziorvosok és házi gyermekorvosok száma Hajdú-Bihar vármegyében az elmúlt évtizedben 21 fővel csökkent (6%), 2023: 322 fő. Az egy háziorvosra jutó betegszám növekedett az elmúlt évtizedben, azonban aránya kisebb, mint a háziorvosok számának a csökkenése, hiszen az elmúlt tíz év során a vármegye lakossága is csökkent. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosszám 2023-ban 1.617 fő volt.
A kormányhivatal illetékességi területén a betöltetlen háziorvosi praxisok száma az előző évhez képest 24-ről 28-ra nőtt. Ezen betöltetlen praxisokat tartós helyettesítéssel látták el. A Berettyóújfalui Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály illetékességi területén 9 db vegyes háziorvosi praxis (Mezősas, Berekböszörmény, Biharkeresztes, Körösszakál, Újiráz, Zsáka, Váncsod, Gáborján és Hencida) betöltetlen. A Hajdúszoboszlói Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály illetékességi területén 8 db vegyes háziorvosi praxis (Sáp, Szerep, Tetétlen, Báránd, Sárrétudvari és Nagyrábé településeken 1-1 db, valamint Biharnagybajomban 2 db) betöltetlen. Püspökladányban 1 db felnőtt háziorvosi körzet van tartós helyettesítéssel ellátva. A Balmazújvárosi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály illetékességi területén 5 db gyermek háziorvosi praxis (Nyíradony 2 db, Tiszacsege, Balmazújváros és Hajdúhadház), valamint 4 db vegyes háziorvosi praxis betöltetlen (1 db Kokad, 3 db Egyek településeken). A Hajdúböszörményi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály illetékességi területén Újtikos településen 1 db vegyes praxis betöltetlen. A Debreceni Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály illetékességi területén nem volt betöltetlen praxis.
A vármegyében összesen 178 db közfinanszírozott fogászati alapellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóegység és 1 db gyermekfogászat (Hajdúszoboszlói Járási Hivatal illetékességi területén) működött. A fogászati ügyelet ellátását a Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézet végezte.
A vármegyében a központi ügyeleti ellátás 2023. évben további átszervezésre került. Az alapellátási ügyeleti rendszer modellprogramját követően az Országos Mentőszolgálat 2023. február 1. napjától bevezette az új, egységes ügyeleti ellátást. Az ügyeleti alapellátás két elemből áll: betegközpontú rendszer keretében háziorvosi ügyeleti szolgálatot 10 településen, sürgősségi ügyeletet 5 településen biztosítanak minden rászorulónak. Az új ügyeleti rendre való átállás zavartalanul megtörtént, az ügyeleti beosztásban fennakadások nem voltak.
Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 2023. július 1. napjától hatályos rendelkezése alapján a védőnői ellátás a települési önkormányzatoktól az egységes szakmai színvonalú ellátás érdekében az állam feladatába került át. Ennek megfelelően a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézetében megkezdte működését a Vármegyei Védőnői Szolgálat 210 védőnő közreműködésével. Az átadás-átvétel rendben lezajlott, az új rendszer egységes szakmai irányítás mellett folytatta működését. 2023. évben a vármegyében a területi védőnői állások száma 226 db volt, eggyel több az előző évhez képest. A betöltött állások száma – az elmúlt évhez képest – csökkent, 208 db lett. A helyettesítés megoldott volt minden betöltetlen területi védőnői körzetben.
A vármegyében 1 db fekvőbeteg intézmény található 3 szülészeti osztállyal (a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Nagyerdei, Kenézy Gyula és Gróf Tisza István Campusán).
Népegészségügyi szempontból kiemelkedő szerepe van a vármegyében 5 tanácsadóban működő Családvédelmi Szolgálatnak. A 2023. évben a CSVSZ feladatait 5 CSVSZ védőnő látta el 4 járási hivatalban. A Balmazújvárosi Járási Hivatal nem működtetett CSVSZ tanácsadót.
2023. évben a vármegye járóbeteg-ellátó intézményeinek járóbeteg-ellátáshoz nyújtott lekötött kapacitások tekintetében 18 268,43 szakorvosi óra és 5 276 nem szakorvosi óra állt rendelkezésre. A vármegye legnagyobb fekvőbeteg-ellátó intézménye 3 campusán integrált járóbeteg-ellátást is működtetett, melyek által felhasználható járóbeteg óraszám kapacitás a vármegye rendelkezésére álló kapacitásának meghatározó hányadát teszi ki. Szakorvosi órák tekintetében a Debreceni Egyetem Klinikai Központ 80%-ot, a nem szakorvosi órák tekintetében a vármegye teljes kapacitásából 69%-ot biztosít.
Egészségügyi intézményfejlesztések
2023. évben a vármegye legnagyobb fekvőbeteg ellátó intézményében, a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában, jelentős infrastrukturális fejlesztések és szerkezeti átalakítások történtek, melyek a teljes vármegye lakosságának egészségügyi kiszolgálását javították. A szervezeti integráció eredményeként 3 klinikai campuson, 7 700 dolgozó közreműködésével, több mint 3 500 betegággyal létrejött Magyarország egyik legnagyobb egészségügyi intézménye, mely a progresszivitás legmagasabb szintjén mintegy hárommillió ember ellátásáért felel. A centralizált szervezeti egységek közül kiemelendő a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, mely a korábbi kétpólusú ellátás helyett valódi központosítást eredményező egypólusú betegellátást biztosít a Nagyerdei Campuson. Az integrációban további fontos célkitűzés volt az egységes Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika létrehozása és ehhez kapcsolódóan a klinikai szakpszichológiai ellátás átalakítása is. Befejeződött a gyermekpszichiátriai épület korszerűsítése, ahol a Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztály járóbeteg-szakrendelései és Klinikai Szakpszichológiai Központ is helyet kapott. A Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztályon évente mintegy 18 ezer járó-, és 600 fekvőbeteget látnak el. Megnyílt a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának Meddőségi Központja Debrecenben az Egyetem sugárúton, ami egy komplex nőgyógyászati és urológiai-andrológiai diagnosztikát és kezelést biztosító betegellátó egység. A modern infrastrukturális feltételekkel és európai színvonalú eszközparkkal ellátott centrumban lehetőség nyílt a gyermekre vágyó, de sikertelen gyermekvállalással küzdő párok mindkét tagjának kivizsgálására. A Kenézy Gyula Campuson jött létre az Egynapos Sebészeti, illetve az Egynapos Szemészeti Központ, továbbá átadásra került a Szemészeti Klinikán egy új retinasebészeti műtő is. Az integrációval az egyik legnagyobb szervezeti egységgé vált az Orvosi Képalkotó Klinika, amely diagnosztikai tevékenységével segíti a betegágy melletti döntések meghozatalát, és kiemelt szerepe van a különböző intervenciós radiológiai beavatkozások területén, így például a stroke-ellátásban. Az Orvosi Képalkotó Klinika Emlőcentrumába beszerzésre került egy új mammográfiás készülék. Az Onkoradiológiai Klinika 3 400 négyzetméteres épületének átadásával valóra vált a régóta tervezett centralizált onkológiai és onkoradiológiai ellátás. Jelentős műszeres fejlesztések voltak az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinikán, melynek különleges profilja a daganatsebészet. A Nagyerdei Campusra átköltözött a hospice ellátás.
A lakosságot érintő környezeti tényezők
Hajdú-Bihar vármegyében 2023. évben 86 közüzemi ivóvízellátó rendszer működött.
A szolgáltatott ivóvíz, a vízforrás jellegét tekintve, elsősorban rétegvíz, ugyanakkor a Keleti Főcsatorna Felszínivíz Tisztítómű a Keleti Főcsatornából, mint felszíni vízfolyásból, ivóvízkivételt tesz lehetővé. Vármegyénkben 4 település/településrész ivóvízellátása történik kizárólag felszíni vízzel (Balmazújváros-Nagyhát, Debrecen-Nagymacs, Debrecen-Ondód, Nagyhegyes). Debrecen város és településrészei (Debrecen-Nagymacs és Debrecen-Ondód kivételével) ellátása kevert vízzel – felszíni és rétegvíz – történik. A többi település ivóvíz ellátását mélyfúrású kutakból származó rétegvíz biztosítja. A megfelelő minőségű ivóvíz alapvető fontosságú az emberi egészség szempontjából. A vízminőség értékelése a fogyasztási pontokon vett ivóvízminták kémiai, mikrobiológiai és mikroszkópos biológiai vizsgálatán alapul. A közüzemi ivóvízszolgáltatás során a megfelelő vízminőséget azon a vízkivételi helyen kell biztosítani, ahol emberi fogyasztás céljára rendeltetésszerűen vételeznek vizet. Az ivóvíz minőségét a népegészségügyi hatóság, valamint az ivóvízellátó rendszer üzemeltetője 2023. év folyamán a vizsgált időszakban hatályos, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 5/2023. (I. 12.) Korm. rendeletben foglaltak szerint végezte. A kormányrendeletben foglalt előírás alapján számos, potenciálisan egészségkárosító hatással bíró paraméter vonatkozásában rendszeresen történtek ellenőrzések. A víz akkor felel meg az ivóvízminőségnek, ha nem tartalmaz egészségre veszélyes mennyiségben vagy koncentrációban kémiai, fizikai anyagot, mikroorganizmust, parazitát, viszont tartalmaznia kell az emberi szervezet számára fontos ionokat. Az egészségi szempontból kritikus vízszennyezők tartós előfordulása Hajdú-Bihar vármegye közüzemi ivóvízellátó rendszereiben nem jellemző. Az elmúlt évben két településen (Hajdúbagos, Berettyóújfalu) lezárultak a komplex ivóvízkezelési technológia kiépítésére és működtetésére irányuló ivóvízminőség-javító beruházások (ammónium-, vas-, mangán-, arzénmentesítés, illetve a vas, mangán, ammóniummentesítés). Egy településen (Monostorpályi) új ivóvízkezelő technológia (ammónium-, vas-, mangán-, arzénmentesítés) kiépítésére került sor.
A fürdőket ellátó tápvíz, illetve a medencevizek hatósági vizsgálatai az előírásoknak megfelelően történtek. A medencés fürdők vizének laboratóriumi vizsgálata az elmúlt években új mikrobiológiai kockázatot jelzett, mivel a hatósági laboratóriumi vizsgálatok több alkalommal mutattak ki toxint nem termelő Vibriocholerae baktériumot medencevízből. A népegészségügyi feladatkörükben eljáró járási hivatalok intézkedésére az érintett fürdőüzemeltetők elvégezték a szükséges beavatkozásokat, illetve a beavatkozások hatékonyságát negatív vizsgálati eredményekkel igazolták. A COVID-19 járvány kapcsán a fürdők a vonatkozó korlátozásokat, irányelveket betartották. A helyszíni ellenőrzések tapasztalatai alapján a medencés közfürdőkben a személyi és tárgyi feltételek jellemzően megfeleltek az előírásoknak, súlyos közegészségügyi hiányosság nem merült fel. Rendkívüli esemény, fürdővíz eredetű járvány nem fordult elő.
Hajdú-Bihar vármegyében korábban egy természetes fürdő, a Látóképi Tófürdő működött, amely a 2022. évben már nem üzemelt.
A Népegészségügyi Főosztály az allergiás megbetegedések miatt kiemelt feladatként kezeli a biológiai eredetű légköri allergének monitorozását. Hajdú-Bihar vármegyében – Debrecenben – 1993. óta működik pollencsapda, amely segítségével az allergén növények (pl. pázsitfűfélék, eperfafélék, csalánfélék, hárs stb.) és kültéri allergén gombák (Alternaria, Epicoccum) légköri pollen-, illetve spórakoncentrációjának monitorozása történik. Az ország területét különböző időben telepített pollencsapdákkal monitorozza az Aerobiológiai Hálózat. A vármegyében Debrecenben kihelyezett mérőállomáson több mint 30 növény és 2 gomba légköri pollen-, illetve spóra koncentrációját monitorozzák. A pollenadatok feldolgozását, a heti jelentések készítését, valamint azok közzétételét az NNGYK végzi. Az allergének (parlagfű, pázsitfűfélék, üröm) közül jellemzően a parlagfű pollenszórása jelentős.
A klímaváltozás hatásai egyre nyilvánvalóbbak. Az egyik legfontosabb hatás a hőhullámok számának és időtartamának növekedése. Hazánkban klíma-egészségügyi intézkedések keretében az NNGYK működteti a hőségriasztás országos rendszerét.
Az életkorhoz kötött kötelező védőoltások tekintetében a fegyelem nem változott, továbbra is 99-100 % közötti. magas átoltottsági arány biztosítja, hogy a védőoltással megelőzhető, jelentősebb gyermekkori fertőző betegségek évek óta nem fordultak elő Hajdú-Bihar megyében. 2017. június 24. napjától nemzetközi oltóhely működik Hajdú-Bihar megyében (Debrecenben). 2018. évben 113 fő igényelte ezt az egészségügyi szolgáltatást.
Szűrővizsgálatok
A szűrővizsgálatok célja a betegségek és a betegségmegelőző állapotok korai felismerése a magukat egészségesnek tartó, tünet- és panaszmentes személyek időnkénti vizsgálata révén. A daganatos halálozás csökkentésére a legmegfelelőbb eszköz a lakosság szervezett, célzott szűrővizsgálata. Ezen szűrővizsgálat feltételeinek jelenleg három szűrési módozat felel meg: az emlő-, a méhnyak- és a vastagbélszűrés.
Az emlőszűrés rendszere 2002 óta folyamatosan működik országos kiterjesztésben. 2023. évben a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kenézy Gyula Campus Központi Radiológia Emlőcentrum (a továbbiakban: Emlőcentrum) végezte a célzott lakossági emlőszűrő vizsgálatokat a vármegyében.
A 2023. évben – a korábbi évek gyakorlatának megfelelően – a vármegyében a női lakosság nem szervezett keretek között vehetett részt méhnyakszűrő vizsgálaton.
A vastagbél szűrés 2009 óta modellprogramként működik, 2017. év második felétől elindult a program országos kiterjesztése is.
A lakosság egészségi állapotát számos külső tényező befolyásolja, azonban az egyén életmódjával közvetlenül és meghatározó módon összefügg. Ismert kockázati tényezők a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, vagy a tartós stressz. A kormányhivatal az illetékességi területén működő egészségfejlesztési irodákkal folyamatos szakmai kapcsolatot tart fenn, az Egészségfejlesztési Iroda által szervezett programok lebonyolításához szakmai támogatást és tanácsadást nyújtott. Egészségfejlesztési iroda működik: Hajdúböszörmény, Létavértes, Nyíradony, Balmazújváros, Polgár, Püspökladány, Debrecen, Berettyóújfalu és Hajdúhadház településeken.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) és a Debreceni Egyetem Klinikai Központ (DEKK) közötti együttműködési és használati szerződés alapján 2023. június 15. napján az OKFŐ közfeladat ellátása céljából 1 darab szűrőbuszt a „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” program keretében a DEKK használatába adott az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő páciensek szűrővizsgálata és elsődleges prevenciós szolgáltatások teljes körű nyújtása érdekében. 2023. év volt az első év, amelynek során a DEKK szűrőbuszos tevékenységet végzett.
Az adott ikonra kattintva az intézmény megnevezését és honlapjának elérhetőségét találja.