hbinvest.hu
Hajdú-Bihar megye 6.210,88 km² területével az ország nagy területű megyéi közé tartozik, az ország területének 6,7 %-át foglalja el. A megyében a termőterület nagysága 525,2 ezer hektár, a megye legfontosabb természeti erőforrása. A megye növénytermesztésében meghatározó szerepe van a gabona- és iparinövény-termelésnek. Gabonafélék közül kukoricából, zöldségfélékből zöldborsóból, csemegekukoricából itt van a legnagyobb vetésterület.
A megye vetésszerkezetét 2018-ban nagyban befolyásolták a szélsőséges és szokatlan időjárási körülmények, pl. az elhúzódó téli időjárás, a tavaszi nagy mennyiségű csapadék és az ezáltal kialakult belvízhelyzet, vagy a hirtelen jövő májusi felmelegedés.
Gabonafélék közül a búza vetésterülete nőtt az elmúlt évekhez képest, a kukoricáé és a napraforgóé csökkent. A repce területe az évtized eleji visszaesést követően 2018-ban országosan 61%-kal meghaladta a 2012–2016. évek átlagát. Egyéb kalászosaink, a rozs, tavaszi árpa, triticale, zab esetében a májusi szárazság visszavetette a fejlődést. Cukorrépa kultúrákban közepes, jó termés realizálódott. A minőség jellemzően jó, a cukortartalom magas volt. A tavalyinál jelentősen kevesebb termést értek el a burgonyatermesztő gazdák.
A szántóföldi zöldségnövények termesztésében a megyében mindig meghatározó szerepe volt a csemegekukorica és zöldborsó kultúráknak. Mindkét növénynek magas a jövedelmezősége, de termesztési költsége is jóval magasabb a standard növényekhez képest. A csemegekukorica a legnagyobb mennyiségben termesztett ipari zöldségféle Magyarországon, a hazai termőtájak közül kiemelkedő Hajdú-Bihar megye a közel 13 ezer hektáros termőterületével. Csemegekukorica-termékek 95 százaléka exportra kerül.
A megyében több gyümölcs és zöldség termőtáj alakult ki, a nyírséggel határos tájegység. Az alma, meggy és a szilva a megye vezető gyümölcsösei. Az utóbbi években jelentős szilva és diótelepítések történtek. Kisebb mértékű növekedést mutatnak a körte, mogyoró, cseresznye, birs és a homoktövis területek. Csökkent a területe az őszibaracknak, a kézimunka igényes földiepernek. Az ültetvénytelepítés új törekvései az elöregedett ültetvények részleges pótlása mellett a máriatövis, homoktövis, tövis nélküli szeder.
A megye 114.093 hektár támogatott gyepterületéből állandó gyepterület 110.657 hektár, ideiglenes gyepterület 3.436 hektár. A gyepek 97 %-át az állattartó gazdák legeltetik, 3 %-át pedig kaszálják.
A megye súlya az állattenyésztésben mind az ország állatállományának, mind az állattenyésztéshez kapcsolódó agrártermékek (takarmánynövények, állati termékek) előállításában kiemelkedő. Az ország állatállományának jelentős hányadát tartják a gazdálkodók megyénkben (fajonként eltérő arányban, az országos állomány 12-23 %-át, juhból pl. 23 %-át.).
2010-2018 között az állattenyésztésben az alábbi tendenciák tapasztalhatók:
A szarvasmarha összlétszámában az országban folyamatos növekedés látszik, 2010-hez képest 25 %-os emelkedést mutat. A szarvasmarha-állomány 2018-ban 880 ezer, számuk egy év alatt 16 ezerrel nőtt. A tejágazat sok esetben veszteséget termel az alacsony felvásárlási árak miatt. Az alacsony felvásárlási árak miatt az automatizált, saját takarmányt felhasználó, nagyméretű telepek tudnak jövedelmet előállítani.
A sertések összlétszáma 2018. évben 2,9 millió volt, ami a tavalyinál 1,9%-kal több. Az anyakoca-állomány egy év alatt 4,1%-kal bővült, és 179 ezret tett ki.
A juh létszáma az elmúlt években ingadozó volt, 2017-ben emelkedett, majd 2018-ban ismét csökkenő mértékű. Ez a faj képviselteti megyénkben a legnagyobb arányt az országban, az országos állomány közel egyötödével rendelkezünk. Hazánkban nincs hagyománya a bárányhús fogyasztásnak. A bárányok döntő többsége exportra kerül, döntően olasz piacra. A gyapjú feldolgozás évek óta megszűnt Magyarországon, a teljes mennyiség exportálásra kerül.
Az ország tyúkállománya 2018. júniusban 34,7 millió volt, 9,2%-kal nőtt 2017-hez viszonyítva. A 11 milliós tojóállomány 5,2%-kal kevesebb lett. Megyénkben a tyúkállomány 2018-as növekedése elérte a 22 %-ot.
A hortobágyi haltenyésztés a hazai áruhal termelésének mintegy 20%-át biztosítja.
Az erdő- és vadgazdálkodás helyzete kedvezőbb képet mutat, köszönhetően annak, hogy az elmúlt évtizedben az erdőterületek aránya megduplázódott a megyében. A megyében az erdőgazdaság meghatározó szereplője a nyírségi területek állami erdeinek jelentős részét kezelő Nyírerdő Zrt., mely négy erdészetet működtet Hajdú-Biharban. Gúthi erdészetének (7818 ha) dísze az 5 175 hektárnyi kiterjedésű Gúthi erdőtömb, mely az Alföld legnagyobb összefüggő, zárt gyöngyvirágos tölgyesét és a Nyírség egyik legszebb akácállományát foglalja magába. A cég debreceni (8 600 ha) és halápi (7 100 ha) erdészete mellett a hajdúhadházit kell megemlíteni, melynek 5 200 hektárnyi területe Nyírségen kívüli tájakra is kiterjed. A vadgazdálkodást tekintve a térség leghíresebb vadászterülete a Gúthi erdő, amely Nyíradony és Nyíracsád között terül el. Gúth nemcsak a két dámbika-világrekordról nevezetes, hanem arról is, hogy ez az egyetlen vadászterület a világon, amely kétszer érdemelte ki a CIC, a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács Edmond Blanc díját. Hortobágyon pedig az apróvadak gazdagsága vonzza a vadászokat szerte a világból.
Hajdú-Bihar megye az öntözhetőség szempontjából is kiemelkedően jó adottságokkal rendelkezik, területének 2/3-a öntözésfejlesztés megvalósítása szempontjából reális terület. A hazai vízgazdálkodás öntözési célt szolgáló fejlesztési javaslatainak közel fele Hajdú-Bihar megyét fogja érinteni és 2020 és 2030 között fog megvalósulni az előzetes tervek szerint.
A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat kiemelten kezeli a megye mezőgazdasági helyzetének folyamatos figyelemmel kísérését. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (továbbiakban: NAK) Hajdú-Bihar Megyei Szervezete által elkészített, az Országos Öntözésfejlesztési Stratégia Hajdú-Bihar megyei vonatkozásairól szóló összefoglaló alapján az alábbiak mondhatók el a megye öntözésfejlesztéséről:
Az „Öntözésfejlesztési Stratégia Hajdú-Bihar megyei vonatkozásai” című dokumentum a vízgazdálkodás és öntözés jelenlegi helyzetét, az öntözésfejlesztést akadályozó tényezőket mutatja be. A dokumentum hangsúlyozza a mezőgazdasági területek öntözésfejlesztésének szükségességét és részletezi a vízgazdálkodással kapcsolatos konkrét intézkedéseket, fejlesztéseket. A mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztését nehezíti a vízilétesítmények elavult állapota, az öntözéshez szükséges engedélyek beszerzésének túlzott adminisztrációja, illetve költsége, továbbá a birtokszerkezet elaprózottsága. A hosszú távú cél a mezőgazdasági termelés és a vízgazdálkodás egymást nem veszélyeztető, összehangolt fejlesztése.
A mezőgazdasági területek vízigényének biztosítása több szempontból is kiemelt jelentőségű. Az utóbbi évek tendenciájának figyelembevételével két nagy jelentőségű probléma említhető meg, amelyek ellensúlyozása érdekében szükség van az öntözés fejlesztés területén átgondolt, a környezetet nem terhelő megoldások megvalósítására. Az egyik ilyen tényezőre az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatai áttekintésével derül fény a legszembetűnőbben. E szerint hazánkban az elmúlt 110 évben 10 százalékos csökkenés mutatkozik a lehulló csapaték tekintetében, amely folyamat az átlag középhőmérséklet emelkedésével párhuzamosan zajlik. Ezen folyamat az aszályos időszakok időbeli növekedését jelenti. A másik jelentős probléma a vízháztartás idő- és térbeli szélsőséges eloszlása, amelynek következtében tovább fokozódik hazánkban a belvíz- és aszály veszély. A folyamatból adódóan fennállhat egy adott terület esetében – egy adott évben is – belvízkár és aszályveszély is, amely nagyban károsíthatja az agrártevékenységet végző gazdálkodókat.
Országos tekintetben, a legaszályosabb években is csupán a mezőgazdasági területek 2 százalékának öntözésére kerül sor. Hajdú-Bihar megye esetében az öntözés adottságai országos tekintetben is kiemelkedők a meglévő vízgazdálkodási rendszerekkel való ellátottság, valamint a kiváló talajadottságok miatt. Hajdú-Bihar megye esetében 740 vízjogi engedéllyel rendelkező gazdálkodó van, mely 25 000 ha öntözésre engedélyezett területet jelent. Az elmúlt évek tendenciája szerint a gazdálkodók az öntözhető terület 40-50%-án vették igénybe a terület öntözhetőségének lehetőségét. A megyében főként lineár és center öntözési rendszert használnak a csévélődobos öntözés mellett.
A kedvező földrajzi adottságok mellett (többek között Keleti-főcsatorna megléte és kedvező terepadottságok miatt) vannak olyan tényezők is, amelyek az öntözés fejlesztését akadályozzák.
Összességében elmondható, hogy Hajdú-Bihar megyében a természeti lehetőségek adottak a mezőgazdasági területek öntözhetőségének növelésére, de átgondolt, minden szereplő által elfogadható és alkalmazandó stratégia létrehozására kell törekedni.
Települések termesztett növénykultúrák-vetésterületek 2018-ban (ha)
Forrás: NAK
Termőhelyi adatok Hajdú-Bihar megyében (2010)
Forrás:(TeIR)|KSH-ÁMÖ
Állatállomány Hajdú-Bihar megyében (2010)
Forrás:(TeIR)|KSH-ÁMÖ
